Hű de jó régen nem írtam új bejegyzést. De mentségemre szóljon, munkát kerestem - találtam -, próbáltam rendbe tenni magam körül a dolgokat. Az még folyamatban van. De ma összenéztem egy újdonsággal, amiről ha most nem írhatnék, valószínűleg görcsben feküdnék a padlón és addig kaparnám a parkettát, ameddig a pincébe nem érek. Igen, kicsit el tud ragadni a hév. Szóval amiről szó van egy manga, ami a Shounen Jump berkeiből pattant ki pár héttel ezelőtt, címe pedig hál'isten nem egy kacifántos sor, Iron Knight. Még csak négy fejezet jött ki belőle, de úr isten, hát így kell elkezdeni egy történetet!
Úgy kezdődik, mint minden valamire adó shounen történet: békésen. Adott a főszereplőnk, Ushizume Teppei, aki gyakran a barátainál van elhelyezve, ugyanis az őt egyedül nevelő apja rendőri munkájából adódóan nagyon elfoglalt és alig van otthon. Itt az első két kötelező plusz pont. Kedvelhető, aranyos főhős, kisgyermeki mivoltának ellenére nem idegesítő és az ambíciója (vigyázni másokra, just simple) sem annyira erőltetett, mint sok műfaji sorstársának. Mondjuk engem már az elején megvett. Ilyen ártatlan fejjel valakit Teppeinek hívni? Csillagos ötös! A másik plusz, a családi háttér. Problémás, mégsem negatív szülő-gyerek kapcsolat, amiből tuti lesz valami fordulat, mert már az első beszélgetésükből érezni, hogy itt sunyul valamit az öreg. ( SNK rajnogók: ismerős?)
A másik jobban kiemelt karakter Teppei barátja, akinél éppen vendégeskedik, Himegami Tsubasa. Egy aranyos lány, aki látja, hogy Teppeinek minden büszkélkedés mellett hiányzik az apukája, ezért szeretné, hogy a fiúnak ne kelljen szomorkodnia. Történik is egy kis vallomás, olyan aranyos, gyermeki módon és BLUP. A fiú kb. a pokolban találja magát, vagyis inkább a földre szállt pokolban. Ugyanis történt valami, minek hatására az emberek goblinnak nevezett szörnyekké változnak -> ölik azokat az embereket, akik nem változnak át. Teppei meg csak áll ennek az egésznek a közepén és lassan de biztosan az ő teste is változni kezd. De sikerül meglovagolnia egy nagy adag ambíciót és elhatározást, így fejébe véve, hogy megkeresi a felszívódott és még élő embereket, megtisztítja a várost a mocsoktól, hogy aztán megint úgy legyen, mint az előtt. Ez így elsőre egy fa egyszerű shounen alapanyag, de hatalmas érzelmi töltet van ebben a történetben. Már eleve, hogy nem egy Naruto felépítésű kisgyerek a főszereplő. Elhihető, hogy tényleg egy kisfiúról van szó, aki először fél, nem tudja, hogy mi legyen, de közben bátor, talpraesett és Vagány. Nem is tudom, hogy mikor láttam utoljára ilyen szimpatikus shounen főhőst. Persze valahol érezni, hogy lesz itt egy kis időugrás és akkor vagy egy cool and icy, vagy egy falu bolondja karakterré válhat, de én bizakodom. A történetben mindenesetre van potenciál bőven. Nagy Shingeki no Kyojin rajongóként is azt mondom, hogy az SNK kérdezett és a Jump válaszolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése